További adatok – Játszmák kongresszus

Nos, ezer oka lehet annak, hogy miért éli valaki az életet. Ezer minta lehetne, aminek alapján az életet folyamatosan újratervezik. De az, amelyik a legjobb eredményt adja, az, amelyik kiállja a próbát, az a játszmaelmélet. És a többi nem képes erre. – L. Ron Hubbard

Mi az élet?Ez egy elég egyszerű kérdés. Ennek ellenére L. Ron Hubbard arról számolt be 1956-ban, hogy fáradhatatlan kutatása során egyik lapot a másik után írta tele a kérdésre adott lehetséges válaszokkal, míg végül az élet mintegy ötszáz lehetséges mintája állt a listáján. Ám mindössze egyetlen minta – mind közül a legkevésbé valószínű – bizonyult működőképesnek. Annak ellenére, hogy a végkövetkeztetés megtévesztően lényegtelennek tűnt, meglepő módon bebizonyosodott róla, hogy mindent áthat: az élet egy játszma.

Ahogy ennek sokat ígérő híre elterjedt a Szcientológia világában, nem volt meglepő, hogy az 1956. augusztus 31-i hosszú hétvégén kezdődő Játszmák kongresszus a szcientológusok addigi legnagyobb összejövetelévé vált. Bár a washingtoni Shoreham Hotel már korábban is adott otthont Szcientológia kongresszusnak, ez most más volt, mint a többi: az impozáns, nagy báltermet kellett kibérelni a 400-nál is több résztvevő elhelyezéséhez. Rajtuk kívül ott volt még a teremben két életnagyságú „Mama és Papa” bábu is, amelyeket L. Ron Hubbard a játszmák első bemutatása és elemzése között tartott csoportauditáláshoz használt.

Hamarosan alakot öltöttek a játszmák alkotóelemei és szabályai: szabadság, korlátok, célok – ezek bármely játszma esetében érvényesek; a „játszmára” jellemző állapotok, köztük az identitás, ellenfelek, mozgás és emóció; a „nemjátszmára” jellemző állapotok, köztük a megoldások, derűs nyugalom és semmi mozgás; a „kontroll” összetevői – elindítás, megváltoztatás és megállítás; a játszmában betöltött szerep – öndeterminált vagy pándeterminált; és még az a tényező is, hogy tudatosan vagy nem tudatosan játsszuk-e a játszmát.

Azonban függetlenül attól, hogy mit játszunk, hol játsszuk, és hogyan játsszuk, az alapvető szabályok mindig ugyanazok, és ezek a szabályok megmagyarázzák magának az életnek a jellegét.

Ebben állt a Szcientológia: A gondolkodás alapjai első kiadásának lényege. Itt mutatta be először ezt a könyvet, és innentől fogva mindig így hivatkozott rá: „a Szcientológia Első könyve”.

Ezek a mérföldkő jelentőségű előadások szólnak annak alapvető okáról, hogy miért vallott kudarcot a válaszok utáni minden korábbi kutatás; annak felfedezéséről, hogy a thetán miért szereti a problémákat; továbbá hallhatunk az auditálás ebből következő vadonatúj megközelítéséről, miszerint nemcsak azért auditálunk, hogy megnöveljük az egyén képességét arra, hogy játssza a játszmát, hanem azt a képességét is javítjuk, hogy elérje magát az igazságot.