Az ezt megelőző ACC-k mindegyike mérföldkő jelentőségű felfedezésekről szólt – exteriorizáció, élőség, létezőség –, az 5. amerikai ACC-n tett bejelentés pedig ugyanilyen jelentős volt. Az univerzumokhoz volt köze, vagy ahogyan azt L. Ron Hubbard kifejtette: „Sokkal, de sokkal jobb, ha az egyén a saját univerzumára koncentrál, és nem a MEST-univerzumra. De ez önmagában még nem a végső megoldás. Az egyensúlyt a három univerzumban és az ezekről az univerzumokról való bizonyosságban érjük el.” Egy univerzum teremtője az „istene” annak az univerzumnak, és aki belép másvalaki univerzumába, az alá van vetve a posztulátumainak és törvényeinek – ez egy olyan tehertétel, amely a legtöbb preclearre hatással van. Ezek a felfedezések a technológia egész arzenáljához vezettek: a Haladó tanfolyami eljárásmódhoz, amely úgy van összeállítva, hogy elérje az auditálás egyik fő célját: rávenni a precleart arra, hogy megváltoztassa a döntését; az SOP 8-D tartalmaz egy technikát az egybeszövődött univerzumok elkülönítésére; a Nézőpontforródrót és a Lenni, cselekedni, birtokolni forródrót olyan processzek, amelyek képessé teszik a precleart arra, hogy bármilyen nézőpontot toleráljon bármely univerzumban. Ron mindvégig az alapokat hangsúlyozta, és megadta az idő, a tér, az engramok, a fakszimilék és a statikum leírását, és egy egész előadást szentelt az Önelemzéssel való auditálásnak. Íme az univerzumok titkainak és annak megoldása, hogy az ember posztulátumai hatásosak legyenek.
TovábbAz első feladatod: megtalálni a preclear elméjét. Ha azt akarod, hogy a posztulátumai hassanak rá, akkor bizony jobb, ha olyan állapotba hozod őt, hogy abban az univerzumban legyen, ahol a posztulátumai hatnak. – L. Ron Hubbard
Az első négy haladó klinikai tanfolyam sikeres befejeztével a nyereségek egyre növekvő áradatban özönlöttek a területről. Egy részben süket preclear visszanyerte a hallását mindössze néhány auditálási utasítás után. Egy nőnek, aki komoly lábsérülése miatt képtelen volt járni, az orvos hathetes felépülést jósolt, de a nő inkább felkeresett egy auditort, és két nappal később már a saját lábán sétált el a fodrászhoz. Aztán ott volt a boltvezető, akit fejfájás, hidegrázás, láz és sok más betegség gyötört, és a hölgy már épp arra készült, hogy becsukja a boltot, amikor vevője jött. Negyven perccel később a boltvezető újra kinyitott, és azonnal el is kezdett telefonálni, hogy újabb üzleteket bonyolítson le – az a bizonyos vevő történetesen egy ACC-végzett volt.
Így amikor 1954. március 29-én megérkezett Phoenixbe, a North 3rd Street 616. épületébe, hogy elkezdje az 5. amerikai haladó klinikai tanfolyam szolgáltatását, auditorok válogatott csoportja már alig várta. Reményeik hamarosan teljes mértékben valóra váltak. Már a korábbi ACC-ket is mindig újabb és újabb mérföldkő jelentőségű fejlődés jellemezte – exteriorizáció, élőség, létezőség –, és ami most volt kibontakozóban, az minden részletében ugyanennyire lényeges volt. Nevezetesen az univerzumok témája.
És bár L. Ron Hubbard definíciója az univerzumra („teremtett dolgok egész rendszere”) nagyon is helyénvaló volt, ezúttal új áttörést valósított meg olyan auditálási technikák kifejlesztésével és rendszerbe foglalásával, amelyek a preclearnek azt a képességét vették célba, hogy közvetlenül megfigyelje mindhárom univerzumot: a sajátját, a másik fickóét és a fizikai univerzumot. Így írt erről:
„A csupán egy univerzumon való folyamatos rögzültség és a tőle való függőség, miközben figyelmen kívül hagyják a másik két univerzumot, sötétséghez, kétségbeeséshez, semmiséghez vezet. Nincs semmi baj a fizikai univerzummal. Nem kell abbahagynunk a fizikai univerzum megfigyelését, de egész biztosan nem szabad úgy koncentrálnunk rá, hogy végül csak vele és csak ennek törvényeivel tudjunk »egyetérteni«. Az egyénnek megvannak a saját törvényei. Sokkal, de sokkal jobb, ha az egyén a saját univerzumára koncentrál, és nem a MEST-univerzumra. De ez önmagában még nem a végső megoldás. Az egyensúlyt a három univerzumban és az ezekről az univerzumokról való bizonyosságban érjük el.”
Így az 5. ACC-n részt vevő auditorok hamar rájöttek, hogy amit a tudomásukra hozott, az újabb jelentős áttörést jelent az esetfeltörő képességükben. Ugyanis, ahogy arra rámutatott, egy univerzum teremtője az „istene” annak az univerzumnak, és aki belép másvalaki univerzumába, az alá van vetve a posztulátumainak és törvényeinek. És az auditorok pontosan itt találták a preclearjeik többségét: mások univerzumában.
Így tehát olyan technikai arzenál használatára oktatta az auditorokat, amelynek alkalmazásával a preclearjeik nem pusztán visszaszerezhetik az uralmat saját univerzumukban, hanem az e három univerzummal kapcsolatos bizonyosságukból eredő széles körű megértésre és tudatosságra is szert tehetnek.
Eme eljárásmódok haladó jellege ellenére hangsúlyt helyezett a hatékonyságuk biztosításához szükséges alapokra, olyan előadásokkal, melyek leírást adtak az alábbiakról:
Így, hogy ezekből a technikai fejlesztésekből ilyen látványos eredmények származtak, kulcsfontosságúvá vált a terjesztés – azért, hogy ezek mások számára is hozzáférhetővé váljanak. Így hát, a szoros előadási ütemterv és feszített tempójú kutatás ellenére L. Ron Hubbard nagy sebességre kapcsolt a terjesztésben; ezerszám adták el a könyveket, területi tevékenységek alakultak Aucklandtől Bostonig, és napról napra egyre több szóbeszédet lehetett hallani az olyan történeteknek köszönhetően, amelyekben valakinek megjavult az élete.
Ez volt a helyzet a szervezeten belül, ám közvetlenül a nagyközönséghez is eljutott. Az 5. ACC ideje alatt volt az, hogy a szoros időbeosztás ellenére két előadás között 15 perces rádióműsorokat tartott a Szcientológia alapjairól. Ezt példázza az örök klasszikus, a „Lehetünk-e boldogok?”, amely eredetileg ebben az emlékezetes sorozatban hangzott el. Ma ez a Szcientológia: Az élet egy új nézőpontból című könyv első fejezete – ami technikai újításainak maradandó hatásáról tanúskodik a terjesztés jövőbeli irányának meghatározásában.